A világ legnagyobb filmgyártó központjai: ki készíti valójában a legtöbb filmet?

Tudod, mi a vicces? Mindenki azt hiszi, hogy Hollywood gyártja a legtöbb filmet a világon. Pedig közel sem így van. A rekord Nigériáé: évente körülbelül 2500 filmet forgatnak le. Ez kétszer annyi, mint amennyit Amerika produkál.

Meglepő, ugye? Nézzük meg együtt, ki és hogyan készít ma filmet a világon – néhány adat biztosan meglep.

Nigéria söpör mindent #

A lényeg a nigériai filmiparról, amelyet Nollywoodnak hívnak: évi 2500 filmet forgatnak le olyan büdzséből, ami egy hollywoodi forgatáson az étkeztetést sem fedezné.

Filmenkénti költségvetésről beszélünk: 25 000 és 70 000 dollár között.

Ezeket a filmeket ma is többnyire VCD-n árulják utcai piacokon. Emlékszel még a VCD-re? Nigéria igen. De itt válik igazán érdekessé a történet. Ez a furfangos iparág Nigéria második legnagyobb foglalkoztatója a mezőgazdaság után. Több mint egymillió ember dolgozik a Nollywoodban. 2023-ban mintegy 1,4 milliárd dollárral járult hozzá Nigéria GDP-jéhez – ez három év alatt 27,5%-os növekedés.

És ami még ennél is figyelemreméltóbb: 2024-ben a nollywood-i filmek először adtak el több mozijegyet Nigériában, mint a hollywoodi produkciók. Az év első felében a jegybevételek több mint 50%-át ők vitték el.

Az egész rendszer lenyűgözően kaotikus. A forgalmazók sokszor egyben producerként is működnek: castingot szerveznek, finanszírozzák a filmet, és megkövetelik, hogy mindent egy héten belül forgattak és vágtak le. Miért a sietség? Vissza kell hozniuk a pénzüket, mielőtt a kalózok lemásolnak mindent.

A Netflix is elkezdte megvásárolni a nigériai filmeket, filmenként 10 000 és 100 000 dollár közötti áron. Ez azért már megváltoztatja a játékszabályokat!

India: az örök óriás #

India régóta meghatározó szereplő. 2023-ban több mint 1700 filmet forgattak le, rengeteg különböző nyelven. A telugu mozi vezet 317 filmmel, a tamil és a hindi mögötte következik. Minden régiónak megvan a saját filmiparága – Mumbai, Hyderabad, Chennai, Kolkata, Bengaluru. A lista hosszú.

Érdekesség: a Hyderabadban lévő Ramoji Film City hivatalosan a világ legnagyobb stúdiókomplexuma. A Guinness Rekordok Könyve is megerősítette. A terület 1666 acre-t tesz ki – ez nagyobb, mint néhány kis ország.

Az indiai mozi 2024-ben körülbelül 1,36 milliárd dolláros belföldi jegybevételt hozott. De ami igazán érdekes: a regionális filmek ma már a jegyeladások 60%-át teszik ki. A hindi mozi részesedése 40%-ra csökkent. A közönség egyre inkább a saját anyanyelvén készült alkotásokat keresi. Ez nem egyetlen filmipar – hanem tucatnyi kisebb, amelyek mindegyike más-más közösséget szolgál. Ez teszi különlegessé.

Kína: egy érdekes pillanat #

Kína 2023-ban 792 egész estés filmet gyártott. Nemrég nagyjából megduplázták a termelésüket, és megelőzték Japánt.

A kínai kormány erősen védi a hazai filmipart. Külföldi filmek évente csak korlátozott számban kerülhetnek forgalomba. Ez rákényszerítette a kínai filmeseket, hogy fejlesszék a minőséget.

Egyes kínai kasszasikerek gyártási költsége ma már meghaladja a 100 millió dollárt. A probléma azonban az, hogy a kínai filmek továbbra is nehezen törnek be a nemzetközi piacra. Belföldön nagyszerűen mennek, de külföldön ritkán találnak közönségre.

Maga a piac hatalmas. Kína a világ második legnagyobb filmpiacát jelenti. A mozijegy-értékesítés 2023-ban 83%-kal pattant vissza, elérve a körülbelül 55 milliárd jüant. De a streamingszolgáltatók versenyével ők is küzdenek – akárcsak mindenki más.

Az iparági elemzők szerint a kínai filmgyártás évi 6,6%-kal bővülhet 2029-ig. Meglátjuk.

Hollywood: kevesebb film, több pénz #

Amerika filmtörténete során összesen több mint 24 800 filmet gyártott – ez a legtöbb bármely ország valaha. Évente azonban jócskán elmarad Nigéria, India és Kína mögött.

Hollywood trükkje pedig ez: kevesebb filmet készítenek, de sokkal többet költenek mindegyikre. Egy átlagos hollywoodi film marketinggel együtt körülbelül 100 millió dollárba kerül. És beválik.

Hollywood a globális filmpiac mintegy 40%-át uralja. Az összes filmből származó bevétel több mint 70%-át az USA-ban szerzi meg, a világ szórakoztatóipari piaci bevételének pedig körülbelül 80%-a hozzájuk kerül. Miért? A forgalmazás miatt. Az amerikai filmek átlagosan körülbelül tíz országban kerülnek forgalomba. Az európai filmek? Ha szerencsés a producer, kettő-háromban.

2024-ben az amerikai gyártás 18%-kal pattant vissza a 2023-as sztrájkok után. Csak a 40 millió dollár feletti büdzséjű produkciókba 14,54 milliárd dollárt fektettek be. Ez komoly pénz.

Japán és Dél-Korea: erős, de lassuló #

Japán 2023-ban 1232 filmet mutatott be moziban. Ebből körülbelül 685 volt hazai produkció.

Az ipart négy nagy stúdió uralja: a Shochiku, a Toho, a Toei és a KADOKAWA. Ezek a cégek régóta jelen vannak a piacon.

A japán filmek 2024-ben rekordszintű, 1,04 milliárd dolláros bevételt termeltek. Az anime óriási – 14 anime film hozott több mint egymilliárd jent a mozipénztáraknál.

Dél-Korea más képet mutat. Valójában kevesebb filmet gyártanak, mint korábban: 2023-ban 1069 koreai filmet készítettek a teljes, 2558 filmes mozis kínálatból. A hazai gyártás 2021 óta csökken. Ugyanakkor a koreai filmek streamingen nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket érnek el.

Talán a minőség fontosabb a mennyiségnél?

Európa: sokszínű kép #

Európa azért lenyűgöző, mert minden ország a saját útját járja.

Olaszország vezet 350 filmmel 2024-ben. Spanyolország 303-at gyártott, az Egyesült Királyság 294-et, Franciaország 231-et, Törökország 223-at.

Az Egyesült Királyság tavaly 22%-kal növelte a gyártást. Törökország 52%-os bővüléssel mindent vitt. Eközben a kis Málta pontosan két filmet készített. Kettőt!

Európában Franciaországnak van a legestabilabb piaca. 1,34 milliárd eurót fektettek be gyártásba, a francia filmek 2024-ben a belföldi piac 44,4%-át ragadták magukhoz – ez az egyik legjobb eredményük valaha. Németország kevesebb filmet gyárt, de meghatározó szereplő marad.

Az egész kontinens ugyanazzal a problémával néz szembe: az európai filmek jellemzően csak két-három országban kerülnek forgalomba, ami behatárolja az elérhető közönséget. A 2024-es év mégis viszonylag jól sikerült az európai moziknak – a helyi produkciók az összes európai jegyeladás körülbelül 33%-át tették ki.

Szóval mit jelent mindez? #

A filmipar nem egyetlen egység – több, egymástól gyökeresen eltérő modell szerint működő iparágból áll.

Nigéria és India a mennyiségben dominál: gyorsan és olcsón gyártanak filmeket hatalmas hazai közönségnek.

Kína kormányzati kvótákkal védve igyekszik egyensúlyt tartani a mennyiség és a minőség között.

Hollywood kevesebb filmet forgat, de hatalmas büdzséekkel és kiváló forgalmazói hálózattal uralja a globális bevételeket.

Európa sokszínű regionális iparágakat tart fenn, változó sikerrel.

A csattanó: Nigéria gyártja a legtöbb filmet, mégis évente csak körülbelül 590 millió dolláros bevételt termel. Ez aprópénz Hollywood bevételeihez képest.

A streaming azonban mindent átír. A Netflix nigériai filmeket vásárol. A koreai tartalmak globálisan terjeszkednek. A kínai platformok is bővülnek. A régi modellek átalakulóban vannak.

A jövő? Nigéria és India tovább pörgeti a gyártást. Kína javítja a minőséget. Hollywood tovább uralja a bevételeket. Nincs egyetlen sikeres recept a filmes világban.

És őszintén szólva? Épp ez teszi érdekessé az egészet.